"Lassanként, észrevétlenül kedveltessük meg a tudományokat, s neveljünk a kultúrának, az európai civilizációnak egy új életre való, erőtől és eredetiségtől duzzadó népet hazánk javára és dicsőségére!"
(Szily Kálmán)
A történet 100 éve kezdődött, amikor a XIX. század végén elbontották a helyőrségi laktanyát, a Neuegebaude-t, s a helyőrséget a város legkülönbözőbb részeire telepítették. A vártüzéreknek jutott a Ferencváros és Pesterzsébet határán elterülő füves térség, ahová először barakkokat állítottak, majd megépült a 6. Vártüzérség laktanyája. Ez az épület eredeti formájában, belső korszerűsítéssel megfiatalítva jelenleg az iskolához tartozó kollégium. Az I. világháború után megszűnt a fegyvernem, s a laktanya egyik részét rokkant, beteg katonák hadastyán otthonává alakították.
Az épület másik szárnyában a Toldi Miklós Vívómester- és Sport-tisztképző Iskola működött. Jó tárgyi feltételek mellett, magas szinten folyt a képzés. Az iskola udvarán még úszómedence is épült. (Jelenleg is ott omladozik a tornaterem mellett, s a felújítására tett kísérletek évek óta kudarcba fulladnak.) Az intézményben edzőtáborozott az 1936-os berlini olimpiára készülő öttusa- és úszóválogatott. A II. világháború idején az épület ismét tüzérlak tanya lett. A környéket számos bombatámadás érte, de az épületet nem döntötte romba. Annál nagyobb pusztítást végeztek a közelben lakók.
| 
|
1947-ben ismét megpezsdült az élet, s megszületett a jelenlegi iskola elődje, a Pataki István Tanonc- és Ifjúmunkás Város, amely a háborúban szülő nélkül maradt, hajléktalan fiatalokat fogadta be.
1949. decemberében az otthon létszáma már elérte a 600 főt. Az itt lakók az ország legnagyobb nehézipari üzemében, Csepelen sajátították el a különböző szakmáit. Ettől az évtől indult meg az intézményben - melynek neve 2. sz. MHT iskola - a lakatos és esztergályos tanulók elméleti képzése, heti egy napon.
Az 1952-ben megépült tanműhely megkapta az EAN-280-as esztergagép gyártási jogát, mellyel ellátták az országos iskolahálózatot is. A termelés az iskola további fejlődését eredményezte. Ehhez társult az 1967-ben bevezetett emelt szintű szakmunkásképzés, amely heti 3-3 napban határozta meg az elméleti- és gyakorlati képzés arányát.
1970-től az iskola 2. számú "Bordás András" Szakmunkásképző Intézet néven volt ismert.
| 
|
A hetvenes évek végén rohamosan csökkent a beiskolázott tanulók száma (~250 fő). A megváltozott társadalmi-gazdasági igények az akkori iskolavezetést új stratégia kidolgozására késztették. Nagy Sándor igazgató úr vezetésével széleskörű elemző- és előkészítő munka után megszületett a stratégiai döntés, amely két szinten határozta meg a feladatokat.
Elsőként bevezették a csőszerelő (víz-, gáz-, központi fűtés, hegesztés) szakmák oktatását,
majd ennek tapasztalataira építve 1983-ban az iskolában megkezdődött a szakközépiskolai képzés.
A tanulók létszáma az 1980-1985-ig terjedő öt évben megháromszorozódott, így a néhány évvel azelőtt még fennmaradásáért küzdő iskola 1984-ben 1000 tanulóval korszerű, új épületbe költözhetett.
| 
|
Ez további lendületet adott a tantestületnek és az iskolavezetésnek. A munkaközösségek kidolgozták egy lehetséges technikusképzés dokumentációit, s az elképzelés 1987-ben már gépésztechnikus osztály formájában realizálódott.
A folyamatos fejlesztés újabb állomásait az 1992-ben induló világbanki kísérleti osztályok, világbanki gépész és világbanki informatika, majd 1994-ben a gimnáziumi képzés bevezetése fémjelzik. Ekkor már dr. Paál Tamás volt az iskola igazgatója. Az iskola felvette a Szily Kálmán Kéttannyelvű Szakközépiskola nevet. Újabb fordulópont az iskola életében az 1999-ben elinduló kéttannyelvű épületgépész-technikus képzés elindulása. Márkusné Gábor Ildikó igazgató asszony vezetésével 1999-ben indultak be a 13/14. évfolyamon a szoftverüzemeltető, programozó, 2000-től a műszaki üzletszervező technikus, 2002-től a műszaki mérnökasszisztens, majd 2003-ban indul az informatikai mérnökasszisztens képzés.
2002-től az iskola szoboravató rendezvényt szervezett.
A korszakot folyamatos fejlődés jellemezte
2007-ben az iskola részévé vált a Klauzál Szakközépiskola amelybe beolvadt a korábbi Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Szakközépiskola, így iskolánk örököse ennek az iskolának. ( A Tótfalusi Kis Miklós Szakközépiskola pedig jogutódja volt a Ságvári Endre Nyomdaipari Szakközépiskolának) Az iskola létszáma meghaladta az 1600 főt, mivel a két beolvadt iskola teljes tanulólétszáma hozzánk került.
Ekkortól az iskola elindította a mechatronika, elektronika, nyomdaipari és kiadványszerkesztői képzéseket.
2010-ben az iskola a Szily TISZK központi iskolája lett és csak érettségi utáni, illetve szakmunkás osztályokat lehetett indítani. Az iskola létszáma rohamosan csökkent. Egy-egy évig Spiesz Tamás, majd Márkus Zsolt volt az iskola igazgatója. Elindultak a távközlési szakmák is.
2012-ben az iskola igazgatója Fábián Zoltán lett. Új koncepciót kellett kialakítani a létszám és a minőség fejlesztésére. A cél a korábbi 1000-1200 közötti létszám és az érettségit adó, minőségi oktatás megerősítése, a szétforgácsolódott erőforrások összekovácsolása..
2013-ban az iskola fenntartója a Klebelsbelg Intézményfenntartó Központ lett. Eddig az iskola tanulólétszáma csökkent és éppen elérte a 650 főt.Az iskola tanulólétszáma évről évre 100-100 fővel nőni kezdett, miközben az iskolaszerkezet is átalakult.
2015-ben az iskola a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma néven a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum tagintézménye lett.
A fenntartóváltozásoknak és a törvények változásának köszönhetően az iskola neve többször változott. Jelenleg: Budapesti Gépészeti SzC Szily Kálmán Technikum és Kollégium
Évente átlagosan 7-9 kilencedikes osztály indul, és a nálunk végzett dákok részére szakirányú képzés területén a 13. és a 14. osztályok széles választéka áll rendelkezésre.
A 2015-2016-os tanévben intenzív felnőttoktatás indult el különböző szakmákban.
A 2017-2018-as tanévben az iskola tanulóinak létszáma 1161 fő volt.
A 2020-2021-től a Kreatív ágazat beindításával új lendületet kapott az iskola. A létszám 1000 fő körül alakul évről évre.
A 2025-2026-os tanévben elindítjuk az Automatizálási technikus szakot.